Szánalom Kapitány kalandjai

Befogadtam ezt a töltényt, mintha édes gyermekem lenne, befogadtam a hasamba, akár egy fémes magzatot, átölelem, cirógatom, vigyázok rá. Eggyé válunk. Állandósult éhségérzetem lassan elmúlik, boldoggá tesz ez a gyermek.

Őket szeretem

Címkék

alibi (1) anyám (1) az (1) balaton (1) béla (2) bharat (1) bocskor (1) boldogság (1) börtön (1) csók (1) dealer (1) dogville (1) elmenni (1) fekete (1) focista (1) gábor (1) gyurcsány (1) joshi (1) kultura (1) lyuk (1) maradni (1) mátyás (1) monolake (1) morons (1) munch (1) nátha (1) órák (1) orra (1) párhuzamos (1) péter (1) pintér (2) quimby (1) rákosi (1) rasszizmus (1) részeges (1) sláger (1) sofőrök (1) szerelem (1) színház (1) tököli (1) út (1) vándor (2) wesselényi (1) Címkefelhő

Zemplényi, Tasnádi, Al Bundy

2010.02.03. 14:54 | Baltasar Bustos | Szólj hozzá!

Feltehetően öngyilkos szándékból kitaláltam, hogy a futballmenedzserekről írok egy anyagot. Érdekes, jópofa fickók ők, igazi dörzsölt maffiózók üzletemberek.

Keresgélve a személyek között, rátaláltam Zemplényire, országunk talán leghíresebb csalójára, aki nem mellesleg úszómenedzser –is- volt. Cirka 500 milliót csalt ki több helyről, és egy részét az úszókba fektette. Ennek köszönhetően ő lett az Úszószövetség elnöke (aki most Gyárfás, khm), szerette a politika, szerette mindenki.

Az úszók az irányításával 5 olimpiai aranyat hoztak el Barcelonából, ennek ellenére ő nem jött haza, inkább külföldön bujkált a hitelezők elől. Svédországban érseknek adta ki magát, Izraelben rabbinak, mindenhol dőlt a pénz, a derék skandinávok később egy dokumentumfilmmel tisztelegtek kövérkés alakja előtt. Nem árt megjegyeznünk, hogy Zemplényinek úgy dőlt be a komplett magyar sport/és politikai vezetés, hogy hősünk korábban már a börtönt is megjárta (mi másért, mint csalásért ült).

 Zemplényi később feladta magát, és így a belügy hazacibálhatta. Feladta magát, vajon miért?

Utolsó interjújában – többek között- még magát Pintér rendőrfőkapitányt – későbbi belügyminisztert- is megvádolta mindenféle csúnya dologgal. Elmondta, hogy nagyon fél attól, hogy kiiktatják. A belügy, az átvert emberek, vagy a csalódott úszók? Még 1992-ben bérelte fel Tasnádi (egy újabb maffiózó üzletember) őrzővédő cégét, 12 ember vigyázott rá az Olimpia előtt az utolsó napokban. Miután visszatért újra védelmet kért, mégis szívrohamot kapott, éppen mielőtt megjelenhetett volna másodfokú tárgyalásán. Nahát! Ezek a fura halálesetek.

Tasnádi így ír róla önéletrajzi művében (ami amúgy is érdekfeszítőnek bizonyult - http://www.tasnadipeter.com/books/maffiaeletrehalalra.pdf):

 

Zemplényi György az olimpia előtt két-három nappal szintén jelentkezett, hogy retteg a rendőrségtől és az egyik őrző-védő kft.-től. Attól fél, hogy meggyilkolják, mondta állítólag Zemplényi. A repülőtérre személyesen kísérte ki. „Úgy ítéltük meg, hogy a nap minden órájában őrizni kell, nyolcórás váltásban 12 testőrt adtunk mellé, ez gyakorlatilag 36 ember mozgósítását jelentette naponta. A legtöbb esetben a saját sofőrével utazott, ilyenkor előtte és utána is a mi autóink mentek. Ha gyalogosan közlekedett, csupa óriás vette körül, golyóálló mellényben.”

 

Hiába, no, a természetes halál így is elérte. 1992-ről a halála előtt így beszélt:

„Az elítélt úszómenedzser a tárgyalóteremből kijövet elmondta: államtitkári szintű értekezleten figyelmeztette az akkori felsőbb vezetést arra, hogy „anyagilag és idegileg” egyaránt tönkrement. „Bármi áron az olimpiáért!” - válaszolták erre. - „Nem engedtek kiszállni” - mondta keserűen Zemplényi György.””

 S, hogy mit nyilatkoztak róla a svéd filmkészítők?

„- Akár papi ornátusban, akár hosszú göndör pajeszú rabbiként vagy éppen a magyar úszószövetség formaruhájában volt, képes volt arra, hogy bárkit becsapjon, "lehúzzon", és mire az illető észbe kapott, már eltűnjön, mint a kámfor, és akár egy másik kontinensen fejtse ki rendkívül jövedelmező tevékenységét - meséli Johan Palmgren. Zemplényi 1995-ben érkezett Svédországba mint katolikus érsek és műértő. Pár nap alatt tizenöt igen jómódú embert beszélt rá, hogy fektessék pénzüket műalkotásokba, amelyeket természetesen soha sem láttak. De az "érseket" sem - teszi hozzá Asa Blank.”

Egy biztos, zseniális figura volt, nála zseniálisabb csak az a láthatatlan kéz lehet, amely kitörölte őt a kollektív emlékezetből. Zemplényi elvitte a balhét, és őt elvitte a szívroham. Egy kérdés: mi lett azokkal, akik mögötte álltak?

 

Tasnádiról egy másik kép.  Elgondolkodtató. Nyilván a plafonig ért már a szar (hogy K. Vonnegut szavaival éljek), ha egy ilyen figura segítségét kérte. T. persze határozottan kikéri magának, ha maffiózónak nevezik, annak ellenére, hogy a középső képből eléggé úgy tűnik, szeretne annak látszani. Tavaly első fokon 6 évre itélték többrendbeli gyilkossági kisérletért, zsarolásért etc., etc., többek között mert meg akarta öletni a feleségét, és parancsot adott arra, hogy anyósát egy kevés savval arcon öntsék. Mit mondjak, egy igazi jó arc...üzletember.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szanalomkapitany.blog.hu/api/trackback/id/tr621726165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása