Befogadtam ezt a töltényt, mintha édes gyermekem lenne, befogadtam a hasamba, akár egy fémes magzatot, átölelem, cirógatom, vigyázok rá. Eggyé válunk. Állandósult éhségérzetem lassan elmúlik, boldoggá tesz ez a gyermek.
„Ami engem illet, a Parlamentben trónoló vigécek nagy részét falhoz állítanám! Azért, hogy lefénykepezzem őket! Annyira szeretem ezt a muris, állandóan cserélödő, és mégis változatlan (egy para paradoxon) társulatot, hogy kitapétáznám velük a…