- Lé böjtölsz komám?
Tekintetünk egyszerre téved a félig üres (tele) pohárra. A narancssárgás, pirosas lötty a harmadik szereplő.
- Hát! Két napja csak folyadékot veszek magamhoz. - (milyen szépen fejezi ki maga-magát).
- Kurvarészeg vagy.
- Regenerelálólodóm. Lé böjtölök. Csak a kevert, meg a hosszúlépés.
(Léböjt: 1, Piálás éhgyomorra. 2, Radikálisabb változatában ugyanezt ásványvízzel.)
Hát így állunk! Tisztelt hímnemű, hímnevű polgártársaim, sőt, Testvéreim! Felteszem ezt a nagy, írott hangon ezt a nagy, komoly, géppel írt költői kérdést, belebugyolálom ebbe a barokkos, és torz körmenet...körmondatba. Feltétetem a Tisztelt Kérdést: Meddig tűrjük még oldalbordáink felnövését? Hozzánk? Ja nem, ide pont jön. A minap egy interneten megemegjelent riportocska (figyelmezzék a kicsinyítő képzőt) alján felfedeztem egy NŐI NEVET. A nevet feledje jótékony homáj!
Egy nő a fakanál helyett tollat ragadott a kezébe! És csak úgy írogat! És csak úgy olvassák! Na de miről írhat egy nő???
Sok megengedő, liba-liberális pógártársam most azt gondolja, hadd írjon, úgy se olvassák, hiszen csak egy nő! Nein! Ha megengedjük a felnövést imigyen hozzánk, ha túlzásba visszük ezt az egyenlősdit, aminek az Isten se őrül amúgyan se (tessenek csak olvasni a Bibliát, vagy legalább átlapozni (egy szintén férfiak által írt) képregényt!), szóval hol is tartottam, ej, élőbeszéd imitálás, szóval öööö....uhm....szuszogok....sóhajtójel!
Szóval csak úgy írnak! Ma-holnap már vezetni szeretnének, vagy uram bocsá' szavazni, dönteni, tudom, tudom ez nevetséges, de egy kisujj nyújtása egy elnyúlt folyamathoz vezethet, ami egyebek mellett...összekevertem a papírokat...szóval ennyi erővel ne csak szavazhassanak, de legyen egyenlő a szavazatunk!
Tartsanak régimódinak, de én még mindig azt mondom éljenek a dogmák, és a szabályok! A buszon a fehérek előre, a színesek hátra, a nők meg leghátra! Sőt, fussanak csak a busz, a vonat, az autó mellett, hadd formásodjanak azok a fenekek! Ott futna az asszony a kocsim mellett, és a kisfiam megkérdezné:
- Papa, hát a mama meg kati mért nem szállnak be?
- Azért, mert nők Bercike! - Bercike elmosolyodik, és én is. Tiszta idill, a táj is megnemesedik a háttérba.
- Azért írjuk a nevüket kisbetűvel? - bólintók egy férfiast, és összekoccintjuk a fejünket.
Bercike mindent értene, és helyettem válaszolna a mama lihegve feltétetett kérdésére ("Mit kértek vacsorára?"):
- Kussolj, és ne maradj le!
Azt a mondatot használná, amelyet országunk vezérei használnának legszívesebben az őnékik feltétételezett kérdezményekre.
- Nincs pénzem kenyérre, Gyurcsány/Bajnai/Orbán/Tomcat Úr! MIt tegyek?
- Kussolj, és ne maradj le!
"- Hasra, és fejet le!" (ha jön a láva).
Ha a nők cigarettázhatnak, ha legálissá tesszük számukra a borotvát, a napfényt, a sört, a könyveket, ha közös fürdőink, szobáink, éttermeink lesznek, akkor minden összedől! Akkor háborúk lesznek! Akkor békés, varázslatos világunk, ahol ilyen jól megférünk a többi élőlénnyel egy rémes, önzésünk nyomán haldokló bolygóvá változhat!
Kik tehetnek a válságról? Nem ők (figyeljék a dőlt betűs, ártalmatlan kiemelést), nem is ők (ez egy másik ők), hanem a nők! Ki találta fel a háborút, ha nem Antigo-né? És ki emlékszik arra szerencsétlen Antigora, egy elnyomott testvérünk volt csak...Nyilván egy korán leszázalékolt, megtört alkoholista lehetett.
Még nem késő!!! Legyél te is magányos, tisztességesen elanyátlanodott figura, vagy vidáman daloló eunuch!!! Lépj be közénk!!!
Kussolj, és ne maradj le!
